Petőfiről és a március 15-i forradalomról rengeteg tényt ismerünk, de nem mindig gondolunk bele a történések érzelmi vonzatába. Kiváló életrajzi regényeink szerzőjét, Berényi Annát arra kértük, hogy mutasson be néhány közismert eseményt nemzeti hőseinkkel és az előttünk álló nemzeti ünneppel kapcsolatban és társítson hozzá olyan érdekességeket, amikről csak kevesen tudnak. A Petőfi – Petőfi Sándor regényes életrajza című kötet írója az alábbiakat gyűjtötte össze.
A határokat feszegető zseni
Petőfi 16 éves volt, amikor az apja úgy megharagudott rá, hogy nem támogatta többé anyagilag. Ahhoz hogy megéljen, két évvel idősebbnek hazudva magát beállt katonának. A seregben tífuszt kapott, majdnem belehalt a fertőzésbe, 18 évesen már rokkantként szerelték le.
Mindenki hallott arról, hogy 1844. februárjában Debrecenből Egerbe ment. Ez az út 5 napig tartott, gyalog tette meg a majdnem 200 kilométert, jeges esőben, fagyban, kopott ruházatban. Alig élte túl.
A János vitézt mindenki tanulta, sokan idézni is tudnak belőle. Petőfi a remekmű 1480 sorát rekordidő alatt, hat nap és hat éjjel írta meg. Köntösben pipázgatva, fel alá járkált bérelt szobájában, ki sem mozdult, úgy alkotott. Nem töltötte be még a 22. életévét ekkor.
Bár Csapó Etelkéhez, annak halála után, egy egész verses kötetet írt, életében valószínűleg négyszemközt nem is beszélt vele, érdeklődése a lány iránt csak annak tragikus halála után lángolt fel. Barátai ugratták is a gyanúsan későn lobbant szerelem miatt.
Miközben jegyben járt Szendrey Júliával, megkérte egy színésznő, Prielle Kornélia kezét. Bár Júliába halálosan szerelmes volt, egy téves pletyka jutott el hozzá Júlia hűtlenségéről, így bosszúból kérte meg a körülötte lévő első színésznő kezét. Kornélia ijedtségében igent mondott, és később Petőfinek csak arra futotta a bátorságából, hogy levélben álljon el a lánykéréstől.
A forradalom és a szerelem lángja
Március 15-én az első szervezkedés nem a Pilvaxban, hanem Petőfi és Jókai közösen bérelt lakásában történt. Petőfi kora reggel a Pilvaxban csak álmos, unott fiúkat talált. Őket hívta el a lakására, ahol már Szendrey Júlia, Jókai és Vasvári várta őket. Ott indult el a gondolkodás. Szendrey Júlia még nemzeti színű főkötőt is hímzett a nagy alkalomhoz - hátha azon is múlik a dolog.
Kossuth Lajos március 15-én néhány képviselőtársával Pozsonyban hajóra szállt és Bécsbe ment a királyi udvarba, hogy elfogadtassa a királlyal a magyar országgyűlés követeléseit. Ő a forradalomról órákkal később értesült, világéletében úgy tartotta, hogy ők ott Bécsben indították el a változásokat. Ez volt a véleménye a március 15-i eseményekről: “... egy kis pesti lármánál egyéb nem történt…”
A forradalom lángja nem csak politikai tettekre sarkallta a benne résztvevőket: Jókai aznap este esett szerelembe a Nemzeti Színházban fellépő Laborfalvi Rózával. Hogy Petőfi mit csinált még a lázadáson kívül, abból tudhatjuk, hogy Zoltán fia napra pontosan a forradalom után kilenc hónapra született, 1848. december 15-én.
Ha kíváncsi vagy Petőfi Sándor valós és egyben regényes életére, olvasd el Berényi Anna A Petőfi – Petőfi Sándor regényes életrajza című kötetét, amelyet március 16-ig kedvezményes áron rendelhetsz meg itt, a Scolar.hu-n.
