Anyapara könyvkritika S. Nagy Noémitől
S. Nagy Noémi blogger véleménye az Anyaparáról.
Sarah Fischer: Anyapara
Anyapara? Mi ez a könyv? Valami skatulyából kihúzott anyuka elmondja, hogy ő őszinte és világgá kürtöli a nagy igazságát, hogy szülőnek lenni hááát, kicsit nehéz és neki sem könnyű, de azért mindig olyan boldog és blabla nyálaskodás…?
Hát, nem!
A férjem elolvasta a könyv hátoldalát:
- ez a nő pont olyan antiszoc, mint te- és röhögött.
Tök jó! Én is röhögtem. Saját nyomoromon, mert igen, többnyire magamra ismertem a könyvben. Bár én nem dolgoztam szupersztárokkal, nem jártam be a fél világot, nincsenek Mongóliában barátaim és még sosem ettem bárányszemet.
- Szia Sarah, Noémi vagyok és kivagyok, mint az állat az anyaságtól. Te is?
- „ Megbántam, hogy anya lettem, pedig mindennél jobban szeretem a gyerekem.” – mondja Sarah Fisher.
Ki mered mondani, hogy bár szereted a gyereked, de az idegeidre megy? Hogy nem bírsz „csak” anyának lenni?
Hiányzik a munkád, a felnőtt társalgás? Eleged van, hogy boldognak és sugárzónak kéne lenned csak azért, mert anya vagy?
Itt nem csupán parákról van szó, hanem arról a hazugság megdöntéséről, amibe a szupermami, a #bezzeganya és a társadalmi konvenció sodorta bele az anyákat.
Sarah Fischer szereti a gyerekét. Efelől egy percig nem volt kétségem. Pedig a környezete, az idegenek, a kéretlen tanácsokat osztogatók mind megkérdőjelezték ezt, csak azért, mert őszintén kimondta, hogy a gyereknevelés igenis szívás, áldozat és gyötrelem. Folyamatos bűntudat. Jó anyának lenni és önmagad maradni... egy párhuzamos világ, amiben sosincs egyensúly, mindig az egyik a másik rovására megy. A dolgot még nehezíti, hogy mindenki jobban tudja, mi kell a gyerekednek és hogyan kéne nevelned.
„ Micsoda? A te Pia lányod még nem tud kanállal enni? Hát, az én Sinám már igen…Nem akarlak nyomasztani, de azért…Nem kéne egyszer beszélned erről egy gyerekorvossal? Mi van, te ahhoz az emberhez jársz? De hát tudod, hogy az túl könnyen írja fel az antibiotikumokat.”
Miért érzik úgy az emberek, hogy attól kezdve, hogy gyereket vársz már döntéseket és ítéleteket hozzanak rólad? Hogy boldog, boldogtalan elárasszon a tanácsaival?
Sarah ebbe beleroppant. Az önfeladásba, a gyereknevelésbe, amit börtönnek érzett.
Az igazság a könyv eredeti címében van: Die Mutterglück-Lüge, ami valami annyit jelent „anyai öröm - hazugság”.
Ha elolvasod a könyvet, nem leszel jobb anya, nem fogsz tökéletesebben nevelni, egyszerűen csak rájössz, nem vagy egyedül.
Kövesd Noémi facebook oldalát: