A. J. P. Taylor
A. J. P. Taylor Anglia legnépszerűbb és egyben leghitelesebb történésze volt. Tudományos igényű művekkel gyarapította a brit történelem és a diplomáciatörténet szakirodalmát, ugyanakkor könyveivel közönségsikert is aratott. Rögtönzött televíziós előadásai sokak számára váltak felejthetetlenné. 1990 szeptemberében hunyt el. Nekrológjában a The Times így idézte fel alakját: „Valószínűleg ő a legvitatottabb és minden bizonnyal a legismertebb történész angol nyelvterületen. Élete csúcsán A. J. P. Taylor több hívet szerzett – és varázsolt el –, mint azt Macaulay valaha is remélhette volna. Sikeres és termékeny író volt, ugyanakkor tehetséges újságíró és egyedülálló televíziós sztár is, aki megpróbálta átformálni kora történelemszemléletét.”
Alan John Percivale Taylor 1906-ban született Lancashire-ben. A yorki Bootham School növendékeként ösztöndíjat szerzett Oxfordba, így az Oriel College történelem szakán tanult tovább. Jelesre diplomázott, majd 1930-tól 1938-ig a Manchester University újkori történelem tanszékén tanított; ezután egészen 1976-ig az oxfordi Magdalen College kutatója, majd tiszteletbeli kutatója volt. Egyebek mellett a bristoli, a warwicki és a manchesteri egyetem avatta díszdoktorává. Művei: The Course of German History; The Last of Old Europe; How Wars Begin; How Wars End; The Troublemakers; Beaverbrook; Essays in English History; Europe: Grandeur and Decline; valamint önéletrajza: A Personal History. Könyveit újra és újra kiadják.
