Kelecsényi László

Kelecsényi László (1947) Balázs Béla-díjas író, filmtörténész és egyetemi tanár Budapesten született. Önéletrajza szerint nyomdász édesapja tanította a betűvetésre. Már gyerekkorában sokat járt moziba, és ezt a jó szokását a gimnáziumban is megtartotta. Az ELTE BTK filozófia–esztétika szakán diplomázott 1975-ben. Három évvel később ugyanott esztétikából doktorált. A hetvenes évek második felében a Magyar Filmtudományi Intézet tudományos kutatója volt. Dolgozott a Budapest Filmstúdió dramaturgjaként és aKöztársaság című lap újságírójaként is. „Az Írószövetségbe két költő ajánlására vettek föl, s egy harmadik »költő« miatt léptem át a Szépírók Társaságába” – írta on-line életrajzában. 1995-től bő egy évtizeden át a Duna Televízió külső munkatársa volt. Az új évezred elején a Magyar Rádió Muzsikáló reggel című műsorát vezette. 1978-tól publikál. Filmes témájú írásai között színészéletrajzok és a magyar filmtörténettel foglalkozó könyvek is találhatók. Legelső kötete „a lengyel James Dean”-ről, Zbigniew Cybulskiról szól, aki éppúgy egy tragikus vonatbalesetben halt meg, mint közel egy évtizeddel később Latinovits Zoltán. A legendás magyar színészről született Kelecsényi második könyve, amelyet 1981-ben vehettek kezükbe a filmbarátok. Vaszilij Suksinnak sem adatott meg a hosszú élet. Küzdelmes és maradandó művészi pályafutásáról 1983-ban kaphattunk írásbeli képet ugyancsak Kelecsényi jóvoltából. Karády Katalinnak, az első igazi magyar vampnak a szerző két kötetet is szentelt: az első 1984-ben, a második a néhai sztár 100. születésnapja tiszteletére, 2010-ben jelent meg. Kelecsényi magyar filmtörténettel foglalkozó munkái túlzás nélkül hiánypótlóknak nevezhetők. Filmes témájú könyvei mellett a szépirodalommal is eljegyezte magát. Saját bevallása szerint későbbi felesége javasolta neki, hogy a filmen kívül más műfajokban is próbálja ki magát. Házasságukból 1988-ban fiúgyermek született, aki azóta édesapja nyomdokaiba lépett. .

Filmes kötetei:

A lukácsi esztétika és a film (disszertáció), 1977

Zbigniew Cybulski, 1978

Latinovits Zoltán, 1981, 1989

Vaszilij Suksin, 1983

Karády Katalin, 1984, 1989

Mozibolondok (iskolaregény), 1997

Bekezdések. Pályakép Sára Sándorról (szerk.), 2000

Egy híján húsz (szaggatott regény), 2002

A magyar hangosfilm hét évtizede, 2003

András Ferenc filmrendező (szerk.), 2006

Vászonszerelem (A magyar hangosfilm krónikája), 2007

Dínom-dánom. Vígasságok a magyar filmben (szerk.) 2007

Mozizó Budapest (111 év a pest-budai mozgókban), 2008

Parnasszus – B. Müller Magda (szerk.), 2008

Sára Sándor: India, a szépség koldusa (szerk.), 2009

Álmodozók és megszállottak (Bevezetés a magyar filmtörténetbe), 2010

Karády – 100, 2010

Sándor Pál, a mozicsináló (szerk.), 2011

Simó Sándor boldog évei (szerk.), 2011

Aki az életével játszott: Latinovits, 2011

Akarjuk-e a lehetetlent? – tanulmánykötet (e-könyv), 2012