Először látogat Magyarországra Karin Smirnoff, a Jana Kippo-sorozat szerzője, akinek nemrég jelent meg legújabb könyve, az Azután hazamentem. Az irodalomba 54 évesen berobbanó svéd íróval 2025. május 10-én a Három Hollóban találkozhatnak az olvasók. A PesText keretében megvalósuló esemény házigazdája Patat Bence, Smirnoff regényeinek fordítója lesz.
Karin Smirnoff pályafutásáról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy átlagos volna.Nem gyakran fordul elő, hogy egy író 54 évesen jelenteti meg az első regényét, és világra szóló sikert arat vele. Fényképész végzettséggel rendelkezik, üzemeltetett már utcai büfét, dolgozott újságíróként, emellett tanult kreatív írást, sőt még rádiós műsorvezetői is volt a svéd P1-nél, jelenleg pedig a Componenta Wood AB észak-Svédországi faárugyár igazgatója.
Amikor az 1749.hu hasábjain Patat Bence megkérdezte tőle, hogy miért nem kezdett el korábban írni, ezt válaszolta: „Alapvetően úgy gondolom, hogy a tapasztalatok megkönnyítik az írást, bár már fiatalkorom óta írok. Az első „íróképzőt” huszonévesen végeztem el, azzal a szándékkal, hogy írni fogok, de közbejött egy s más. Többek között három gyerek, más munkák és tanulmányok. Már néhány éve működött a faárugyárunk, amikor elkezdett hiányozni az írás. A gyerekeim már elég nagyok voltak ahhoz, hogy hosszabb ideig kibírják nélkülem, és úgy döntöttem, hogy beiratkozom egy kétéves kreatív írás-képzésre. Az első félévben írtam meg az Elmentem az öcsémhez című szöveget. A trilógia harmadik része pedig azon a tavaszon jelent meg, amikor a képzés véget ért. Az élet óriási dolog. Rengeteg érdekes dologra áldozhatjuk az időnket. Az írás nem önmagáért való cél, hanem egy nagyobb egység része.”
Karin Smirnoff az elmúlt években a skandináv térség és Európa egyik legkeresettebb kortárs írója lett, a Jana Kippo-sorozat pedig az kiadóink egyik legnépszerűbb történetfolyama lett, amelynek harmadik része, az Azután hazamentem nemrég jelent meg. A történet szerint miután Jana Kippo egyedül marad, elhagyja Smalångert, hogy részt vegyen egy stockholmi kiállításon, ahol a galériában az ő agyagfigurái is bemutatásra kerülnek. Úgy dönt, hogy a fővárosba költözik, de az erőszak ide is követi: a múltja ismét utoléri, és egyre mélyebbre süllyed. Amikor úgy tűnik, végre megszabadul a toxikus kapcsolatoktól, a haldoklók és a holtak visszahívják északra, gyerekkora színhelyére. A halál biztossága és biztonsága, egy új kapcsolat ígérete és a lassan művészetté váló terápiás alkotás menekülőutat kínálnak. De vajon hazatalál? Lehetséges, hogy az új hazatérés egyben a múlt végleges lezárása is legyen? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a Jana Kippo-sorozat harmadik kötete.
A május 10-i könyvbemutatón a svéd írónő beszélgetőpartnere Patat Bence lesz. A csaknem tíz nyelven beszélő fordító az elmúlt években hat nyelvről majdnem száz könyvet ültetett át magyarra. Állítása szerint az Elmentem az öcsémhez, az Elvittük anyát északra, valamint az Azután hazamentem című kötetek kiemelt helyett foglalnak el eddigi munkái között.
„Rettentően fekete és komor, és elkeserítő, és depresszív, ugyanakkor meg vannak villanásnyi humor pillanatok benne, amik meg ezt egy kicsit fellazítják, ezt a komor feketeséget. Egyszer egy svéd olvasói véleményt olvastam, és szerintem az nagyon találó megállapítás volt, hogy olyan ezeket a könyveket olvasni, mint hogyha a sebünkről a vart kapargatnánk, mert egyrészt egy kicsit fáj is, meg érzékeny, meg lehet egy picit vérzik, de ugyanakkor élvezzük és nem bírjuk megállni, hogy ne kapargassuk tovább.” – fejtette ki véleményét Patat a vele készült videóinterjúnkban.
A teljes beszélgetést ITT lehet megtekinteni.
Amikor pedig arról kérdeztük, mi fogta meg a skandináv nyelvekben így válaszolt: „Az a nagyon izgalmas és ez tetszett nekem kezdetektől fogva, hogy gyakorlatilag egész Skandináviát egy nagy nyelvi kontinuumként lehet felfogni. Létezik olyan, hogy norvég nyelv, dán nyelv, meg svéd, de igazából mindenki valamilyen dialektust beszél és ezek a dialektusok (...) szép lassan egymásba átfolynak. (...) Létezik ez az úgynevezett interskandináv kommunikáció, amikor egy svéd és egy norvég leül egymással beszélgetni, és nem kell tolmács. Mindenki a saját nyelvét beszéli és megértik egymást.”
Tehát azoknak is érdemes ellátogatni a Három hollóban tartott bemutatóra, akik kedvelik Karin Smirnoff köteteit vagy a skandináv irodalmat, hanem azoknak is, akik általánosságban érdeklődnek a Skandináv kultúra és nyelvek, valamint az ott megélt hétköznapok iránt. A beszélgetés után természetesen dedikálásra is sor kerül majd, úgyhogy az érdeklődő tekintetek mellett a nálunk lévő könyveket is érdemes magunkkal hozni.
