Janne Teller Minden és Semmi című alkotásainak értelmező megbeszélése - Czomba Magdolna összefoglalója

 

 

 

A helyszín megváltoztatásával és a körbe rendezett székekkel azt szerettem volna elérni, hogy a diákok oldottabb hangulatban legyenek, és könnyebben beszéljenek az olvasmányélményeikről.
A beszélgetést én moderáltam, egy rövid felvezetés után átadtam a szót Molnár Flórának, akit előzetesen megkértem, hogy készüljön fel az írónő életéből, munkásságából, s néhány mondatban foglalja össze a szövegről kialakított véleményét.
Majd a tőlem balra ülő diákot, Jenei Nikolettát kértem, hogy számoljon be gondolatairól. Tudtam róla, hogy nagyon tetszett neki a könyv, s már számos rajongót szerzett az alkotásoknak. Bíztam benne, hogy lelkesedése és jó anyanyelvi készsége feloldja majd a többi diák feszültségét.
Így is történt. A beszélgetés töretlen volt. Néhány szempont felvázolásával készültem a beszélgetés „terelgetésére”, de egy kivételével minden szóban került az elemzéskor, ami nagyon megnyugtató volt számomra.

A Semmi című regényhez rendelt szempontjaim a következők voltak:

• „Nomen est omen”: milyen metaforikus jelentéssel bírnak az összegyűjtött tárgyak, és milyen jelentést rendelhetünk a szereplők neveihez?
• Vanitas tematika megújításaként is értelmezhető a szöveg           
• Az árulás lélektana
• Wittgenstein: „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.” Az emberi lét végső kérdéseinek feltárása a nyelv korlátaiba ütközik. Mivel nem tudhatjuk, hogy a nyelv hogyan viszonyul ahhoz a valósághoz, amelyet leképez, így amikor a nyelvet használjuk, valójában nem a világról szólunk hanem, önmagunkról.
• A gyermeki nézőpont kizárólagossá tétele; irodalomtörténeti előzmények, például Golding: A Legyek Ura.
• Az élet tisztelete a Zohár alapján.

A Minden szövegeinek tétje a határátlépés gesztusa volt, illetve a tudatosan vagy öntudatlanul átvett szülői viselkedésmintákban rejlő buktatók megvilágítása.
Több műfajban alkottak reflexiókat diákjaim. Az emelt szintű érettségire készülő csoportban van, aki újságírónak, van, aki bölcsésznek, dramaturgnak vagy éppen jogásznak készül. Ennek megfelelően értelmező elemzést, élménybeszámolót, esszét vagy éppen cikket írtak a szövegről vagy magáról az eseményről.