Az Ezüst Macska

Száraz Miklós György régóta várt, újból megjelenő regénye letűnt korok hangulatát idézi, s megeleveníti egy város, nevezetesen Selmecbánya mindennapjait. A sejtelmesen, parfümösen burjánzó könyv sorai közt Krúdy gordonkahangját hallani, történetei álomvilágban játszódnak. Minden csupa eleven pezsgés. Évszázadok vetülnek egymásra, mesébe illő figurák emléke merül fel a romladozó falak közt. Hajdanvolt események köré elevenedik az Ezüst Macska fogadó, szeretni való és esendő alakjaival.

„Szokatlan, tobzódó, torlódó bolond szép embersorsmese. Mese-gomolygás, amely minden kavargásával és lángoló dühével boldog életszeretet. Élet-himnusz.” Juhász Ferenc

„Álomi hangulatok szövik át ezt a hol keserű, hol édes históriát, melyben egyik különös, bizarr történet űzi a másikat. A szerző engedi, hogy az álmok és félálmok a maguk törvényei szerint gombolyítsák az eseményeket, vagy épp kuszálják össze kibogozhatatlanná a percek és esztendők tarka fonalszövedékét. A város közel ezer esztendeje szinte egyetlen pillanatban fénylik fel. Csupa barokk inda, hirtelen buktató, váratlanul előbukkanó figura lepi el a könyv lapjait. Mintha örökké farsang volna. Örökös bolondünnep, mely fölött a titokzatos főhős, Jacobus Troll alakja lebeg.” Szepesi Attila

„Olyan túlcsorduló és harmonikus, akár egy Bosch-festmény.” Armando Nuzzo

„Magyar mágia. Mágikus realizmus megpaprikázva.” Marilia Piccone