Egy foglalt páholy története
| Kiadás éve | 2011 |
| Szerkesztette | Kis Kós Antal |
| Méret | 124 x 204 mm |
| Kötés típusa | puhatáblás, ragasztott |
| Oldalszám | 208 |
| Szerző: | Németh Andor |
|
|
|
| ISBN | 9789632442891 |
| Elérhetőség: | Átmenetileg nem rendelhető |
Leírás
Az Egy foglalt páholy története eredetileg folytatásos regényként jelent meg az Újság című lapban 1938–1939-ben, 1942-ben pedig könyv alakban is kezükbe vehették az olvasók. Kulcsregényről van szó, viszonylag könnyedén behelyettesíthető főalakokkal. A főhős, Jámbor Gyula nyilvánvalóan a külföldről frissen hazatért Németh Andor, Timár Titusz maga Karinthy Frigyes, a felesége, Aurélia pedig a Karinthyné – született Böhm Aranka – nevet viselte a „valóságban”. A mellékalakokhoz is lehet talán kulcsunk, például az egy villanásra megjelenő Mauthner, a filozófus szinte bizonyosan a fiatal Lukács György (vagy talán Németh Andor egyetemi kollégája, Fogarasi Béla), a Tituszt és kávéházi körét arisztokratikusan elemző Mihályfi-Messer, a „blazírt világfi és sikeres író” alighanem Márai Sándor.
Másfajta megközelítésből az Egy foglalt páholy története egyfajta nevelődési regény is, hiszen az írót megtestesítő főhős, Jámbor, olyasvalaki „aki soha semmihez nem kapcsolódott eltökélten, aki szabadon lebegett a világban, de ez a szabadság nem belső elhatározásból eredt, hanem egyfajta szellemi dermedtségből, gyökértelenségből.” Számára a Beleznai kávéház és az ottani társaság a valahová tartozás lehetőségét jelenti önmaga feladása nélkül. Németh Andor mesterien festi a Beleznai kávéház belső és külső viszonyait; a nevelődési regény és a kulcsregény mellé most a korfestő regény kategóriáját is megnevezhetjük, mint Németh Andor művének egy lehetséges műfaját. Igazából ebben az utóbbi kategóriában kristályosodnak ki leginkább a Németh írói erényei: a miliőt és a hangulatot rendkívül érzékletesen tudta megragadni, anélkül hogy elveszett volna a részletekben, ám a mű egésze mégis kissé kidolgozatlannak hat. Furcsa módon azonban épp ez a kidolgozatlanság ad találó képet magáról a szerzőről, aki barátja, Déry Tibor szerint „jobban szeretett olvasni, mint írni”, ugyanakkor előszeretettel bábáskodott barátai (Déry, József Attila) műveinek megszületésénél.
A regény gazdag jelentésrétegeinek feltárásához és Németh Andor alaposabb megismeréséhez Bán Zoltán András utószava szolgál számtalan érdekes adalékkal.