Ide nekem a színeket!
Képzelj el egy gyereket! Óvodás vagy kisiskolás legyen, minden egyebet tetszés szerint gondolj el. Ha nem gond, legyen szeplős, de nem muszáj, csak ha egyetértesz. Ezt a képzeletbeli gyereket ültesd le egy képzeletbeli asztal mellé. Ne hagyd sokáig az üres asztalnál, mert unatkozni kezd, és akkor rosszalkodik. Gyorsan tegyél elé egy papírlapot, minimum A3-as méretűt. Figyeld meg, hogy amint elé helyezed az üres papírt, a fantáziája elkezdi benépesíteni. Mire előveszed és az asztalra teszed a színesceruzát (vízfestéket, zsírkrétát, filctollat, tetszés szerint), az üres papír a szeme előtt már egy nyüzsgő világegyetem.
Most jön a lényeg, és jól figyelj arra, hogyan képzeled el a dolgot, mert történhet így, vagy úgy.
Ha így történik, akkor a gyerek fog egy darab fekete (vagy grafit) ceruzát, és hangyaméretű figurákkal népesíti be a lapot. Egy sávban (mondjuk legalul, de ezt is rád bízom) lejátszódik az evolúció, a keresztes hadjáratok két évszázadának összes csatája, egy kozmikus kataklizma, vagy a törpék csigaversenye a selejtezőktől a döntőig. Esetleg ez mind.
Ha nem így, hanem úgy történik, akkor a gyerek fog egy rikítóan színes krétát, három vonallal irigylésre méltóan látványos formát rajzol, ami még az A3-as lapról is lelóg, aztán megtölti pacákkal, csíkokkal, hatalmas csigavonalakkal, és még arrébb se léptél az asztaltól, már felkiált, hogy kész, és kér egy következő, lehetőleg még nagyobb lapot.
Nos, az első példában ismertetett gyereknek elég könnyű színezőt venni (már ha hajlandó szóba állni a színekkel). Legyen benne sok pici minta, aprólékos figura. Egyszer majd ajánlok ilyen kiadványokat is. No, de próbálj színezőt vagy foglalkoztatót szerezni annak a gyereknek, aki a második példában szerepel. Ő garantáltan idegbajt kap az aprólékos formáktól, amelyekben nincs tér, nincs hevesség.
Természetesen ezt a hosszú bevezetőt azért írtam, mert az a három foglalkoztató, amelyet be szeretnék mutatni, ennek a lendületes, színimádó (és talán szeplős) gyereknek szól. A napsárga kötet címe: Öröm, bánat, három állat, a cseresznyepirosé: Fejjel lefelé, kint és bent (ez a kedvencem, a fejen álló liba miatt, aki egyébként Hápi, és állítólag kacsa, de anatómiailag liba), az égszínkéké pedig: Toljad, húzzad, töltsd tele!
Mindhárom kötetben laza vonalakkal megrajzolt, nagy és kifejező állatfigurák szerepelnek, minden gyerek számára ismerős helyzetben. Az a pár lendületes vonal bármilyen érzelmet képes átadni. Bár néhány rövid instrukción kívül nem szerepel sok betű a kötetekben, egész hosszú párbeszédek elevenednek meg az ember fejében, annyira kifejezők a figurák. (A rövid instrukciók egyébként kifejezetten viccesek, különösen az Öröm, bánat... kötetben. Például a lobbanékonyságról szóló oldalpáron Kutyit „szétveti az ideg”, olyan éhes – igen, megnézed a rajzot, és tényleg szétveti, de semmi vész, mert rajzolunk neki finomságokat.) Azt nem is említettem, hogy a sorozat a tördelés és a nagyméretű, kiemelt szavak miatt kezdő olvasónak is tökéletes.
Külön gyönyörűség, hogy a formákat gyakran nem is körvonalak, hanem foltok adják ki. Például ciklámen háttér előtt hóember formájú fehér folt. Vagy piros háttér előtt nyúl formájú fehér folt. Ha szabad lenne a szerkesztőségi példányokat kiszíneznem, azonnal nekiállnék, hogy az üres fürdőkádban kényelmesen elnyújtózó liba (kacsa) köré szappanhabot és fürdőkacsát (fürdőlibát) rajzoljak. Sokgombócos fagyikat szeretnék festeni, Mackó újságjára vezércikket, Cicónak esernyőt, a kutya hátuljához az elejét, és még annyi minden mással lehet megtölteni a lapokat! Zsírkrétát, festéket ide! (Igen, a lapok elég vastagok, nyugodtan lehet festeni, pacázni.)
Lapozz bele két kötetbe is! A Fejjel lefelé, kint és bent címűbe itt leshetsz bele, az Öröm, bánat, három állat címűbe pedig itt lapozhatsz bele.
Yasmeen Ismail, Egyesült Államokban élő, ír születésű író-illusztrátor elképesztően rokonszenves alkotó. A figurái annyira egyediek, hogy gyorsan rákerestem a neten, találok-e általa illusztrált könyvet. Azóta Yasmeen Ismail lázban égek. Mindenképpen nézd meg a honlapját, és ha barátságos viszonyban vagy az angol nyelvvel, a vele készült interjút is ajánlom!
Most pedig abbahagyom ezt a könyvajánlót. Elvonulok a sarokba, és úgy, hogy senki se lássa, suttyomban kiszínezem a fejen álló libát. (Zöld pöttyös lesz.)
szerző: Majoros Nóra
