Derítsd ki, hogy ki lehet Borz új lakótársa!
Ma reggel békésen majszoltam egy epres-fahéjas muffint, hozzá forró csokit kortyolgattam (szigorúan tej nélkül), és közben átfutottam a Felsőkanyarosi Hírmondót. Hirtelen majdnem félrenyeltem meglepetésemben, mert megpillantottam a vezető hírt: Amy Timberlake Borz és Szkunk című meseregény-sorozatának első része 2023 márciusában megjelent magyarul is. Ez a tavasz legnagyszerűbb híre! Azt kérded, miért? Nos, Borz és Szkunk a kortárs gyerekirodalom legbájosabb furcsa párosa. Azonnal felemeltem a telefont:
„Halló, halló, Amy Timberlake-et keresem Chicagóból!”
Ó, milyen kedves! Amy beleegyezett, hogy válaszol pár kérdésemre.
Majoros Nóra: Van egy kérdés, ami nem hagy nyugodni, így muszáj ezzel kezdenem. Miért pont borz? És miért épp szkunk (vagy más néven csíkos bűzösborz)? Valamilyen személyes élményed kötődik ezekhez az állatokhoz, vagy csak vonzanak a furcsa karakterek?
Amy Timberlake: Haha, bárcsak tudnék válaszolni! Bevallom őszintén, fogalmam sincs. Talán annyi a magyarázat, hogy szeretem a csíkokat, és a borzok meg a szkunkok is csíkosak. Aztán a „szkunk” szót is szeretem. Vicces, amikor kimondod, mert a szó végi „k” hang miatt olyan, mintha muszognál közben. Íróként az is tetszik, hogy ha a szkunkok megijednek, bűzös váladékot spriccelnek. Ez valódi konfliktushelyzet, ha éppen az új lakótársadról van szó. Egyébként meg szeretek különféle állatokról megtanulni dolgokat, mindig meglepetésekkel szolgálnak.
Nóra: Tartasz valamilyen háziállatot? Csirkét vagy esetleg… szkunkot?
Amy: Nem, egyáltalán nem. De ezen a felvetésen elnevettem magam. Ha a könyveimmel olvasóként találkoznék, biztos lennék benne, hogy a szerzőnek vannak háziállatai.
Nóra: Ha elvonatkoztatunk attól, hogy a könyved főszereplője egy borz és egy szkunk, akkor egy klasszikus „furcsa pár” történetet kapunk, ami megunhatatlan téma. Adott egy introvertált tudós, aki egy kicsit túl sokat képzel magáról, és egy extrovertált felfedező, aki meg egy kicsit kishitű. Mindketten aprólékosan kidolgozott karakterek, szinte kilépnek a könyv lapjai közül. Konkrét személyekről mintáztad őket?
Amy: Tulajdonképpen mindkét karakter én vagyok, a személyiségem egy-egy oldalát jelenítik meg. Amikor írok, olyan vagyok, mint Borz, én is rengeteg időt töltök a saját „rendkívül fontos kőzettani kutatásaimmal”. Egyébként meg ott él bennem egy Szkunk, aki állandóan menni akar, kalandozni, és mindenkit megismerni. Ez a két oldalam folyton viaskodik egymással.
Nóra: Melyikük lenne a legjobb barátod, Borz vagy Szkunk?
Amy: Mindkettejükkel nagyon jóban lennék. Szkunk csodás barát lenne, vele mindennap bűvös kalandokat és varázslatos pillanatokat élnénk át. Borz viszont hűséges. Nagyszerűnek tartom azt is, hogy képes változni. Nagyon jó barátom lenne.
Nóra: A maga módján mindkét szereplő nagyon szenvedélyes. Borz számára a kőzettani kutatásai mindennél fontosabbak, emellett pedig papírdobozokat gyűjt. Szkunk remekel a konyhában, úgy főz és süt, mint egy profi szakács. Akármerre jár, összebarátkozik a környékbeli csirkékkel. Az íráson kívül neked is van valami hobbid, amelyet olyan szenvedéllyel űzöl, mint a hőseid?
Amy: Nagyon szeretek dolgokat készíteni. Nem az a fontos, hogy micsodát, hanem az, hogy a két kezemmel létrehozzak egy tárgyat. Például főzök. Vagy kötök. Az utóbbi időben megtanultam stoppolni, hogy meg tudjam javítani a ruháimat. (Hidd el, sokkal jobb móka, mint ahogy elsőre hangzik.) Amikor éppen nem készítek valamit, akkor rengeteget olvasok, vagy sokat, hosszan sétálok.
Nóra: Az kiderül a könyvből, hogy Borz geológus, de azt nem tudjuk meg, hogy Szkunknak van-e valamilyen szakmája.
Amy: Jó kis rejtély, ugye? Szkunknak nem nagyok az igényei. Ő igazi túlélő típus, aki elég nehéz időszakot élt át.
Nóra: A Borz új lakótársa igazán eredeti történet, tele van friss ötletekkel – emellett rengeteg tudományos információt is tartalmaz. Alaposságodban Borzra, a hősödre emlékeztetsz. Az olvasó számos érdekességet megtudhat a geológiáról, a menyétfélék családjáról, a főzésről, még Shakespeare V. Henrik című királydrámájáról is. No meg a baromfifajtákról. Mennyi időt vett el a kutatás, és mi volt a munkamódszered?
Amy: Rengeteget foglalkoztam kutatással – különösen akkor, amikor a tudományos részeket írtam. Borz nagyon komoly, amikor a kőzettani kutatásaival foglalkozik, így nekem is komolyan kellett vennem a geológiát. Amikor ezeket a fejezeteket írtam, sok időt töltöttem azzal, hogy pontosan megértsem, amivel a hősöm foglalkozik, és nagyon tisztán meg tudjam fogalmazni. Amikor írok, akkor elsősorban a történetre koncentrálok, és közben derül ki, milyen információra van szükségem. Bármi felmerül, annak utánanézek, és igyekszem annyira pontos lenni, amennyire csak tudok. Amikor rájöttem, hogy a könyvben csirkék is szerepelni fognak, elkezdtem a baromfikkal foglalkozni, és rácsodálkoztam, mennyi fajtájuk létezik. Biztos voltam benne, hogy ezt a tudást fel kell használnom a könyvben!
Nóra: Gyerekkorodban milyen történeteket szerettél?
Amy: Leginkább a tündérmeséket és bármilyen szépirodalmat. Beiratkoztam a helyi könyvtárba, és minden héten egy nagy kupac könyvet vittem haza. Imádtam olvasni, de nagyon szerettem azt is, ha felolvasnak nekem. Ez annyira meghatározó élmény volt számomra, hogy amikor megírtam Borz és Szkunk történetét, az lebegett a szemem előtt, hogy jól felolvasható könyv legyen belőle.
Nóra: A könyvet Jon Klassen csodás illusztrációi teszik teljessé, a karakterek ábrázolása telitalálat. Milyen volt a közös munka? Meglepett téged a képekkel, vagy inkább közös gondolkodás eredménye volt az illusztrálás folyamata?
Amy: Az illusztrációkkal időről időre a szerkesztőm lepett meg (fantasztikus meglepetés volt mindegyik). Imádom Jon képeit! Igazából Jonnal nem is beszéltünk egészen addig, míg az Egyesült Államokban be nem mutattuk a könyvet. Mivel 2020–21-ben volt, Zoomon tudtunk találkozni.
Nóra: Nem titok, hogy a Borz és Szkunk sorozatnak már elkészült a második része. Ezen kívül tervezel-e még kalandot ennek a két rokonszenves főszereplőnek?
Amy: Éppen a harmadik köteten dolgozom, úgyhogy igen, még egy rész biztosan érkezik majd.
Nóra: A kortárs magyar gyerekirodalom egyik meghatározó alakja, Békés Pál így ír a borzokról: „Ha szembejön az utcán valami sosem látott, szinte biztosak lehetünk benne: az illető borz” (Békés Pál: Borz a sámlin). Miután elolvastam a történetedet, úgy egészíteném ki az idézetet: Ha szembejön az utcán valami sosem látott, szinte biztosak lehetünk benne: az illető egy borz vagy egy szkunk.
Köszönöm szépen, hogy bemutattad nekünk Borzot és Szkunkot, ezt a két remek fickót, és az interjút is köszönöm.
Amy: Nahát, ez egy remek idézet, örülök, hogy megismerhettem. Köszönöm én is a beszélgetést.
Borz és Szkunk első közös kalandja 2023 márciusában jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában, megrendelhető a kiadó webáruházából. Mint lelkes és rendszeres olvasó, csak ajánlani tudom, hogy iratkozz fel a Felsőkanyarosi Hírmondó (North Twist Bulletin) hírlevelére is Amy Timberlake weboldalán. (https://www.amytimberlake.com)