A világ végére (2. kiadás)

A neves izraeli író regénye lebilincselő meditáció a háborúról, a barátságról, a szerelemről és a családról. Ora asszony, épp amikor Ofer fia leszerelését ünnepelhetné, rádöbben, hogy élete összeomlott – Ofer ugyanis önként visszamegy a frontra, hogy részt vegyen egy nagyszabású katonai hadműveletben. A nemrég elvált Ora képtelen otthon ülni és várni, mikor kopogtatnak be hozzá a tragikus hírrel, ezért elhatározza, hogy elrejtőzik a galileai hegyekben. Útitársnak rég elidegenedett barátját és volt szerelmét viszi magával, a remete Avramot, aki sohasem heverte ki a jom kippuri háborúban hadifogolyként elszenvedett brutalitásokat. Ora neki meséli el tönkrement házassága történetét és az anyaság nehézségeit. Miközben Ora és Avram a közös emlékek révén oda-vissza utazik az időben, gyötrelmesen kiviláglik, mi az ára a háborúnak, annak, ha valaki egy folytonosan hadban álló országban, örökösen acsarkodó emberek között él. Grossman, akinek tulajdon fia is elesett a 2006-os izraeli–libanoni háborúban, a szíve legmélyéből írta meg ezt a kíméletlenül háborúellenes regényt. – Margaret Flanagan, Booklist

A KÖNYVET SZÁMOS NEVES LAP AZ ÉV LEGJOBB KÖNYVÉNEK ÍTÉLTE: – The Economist • The New Republic • The New Yorker • The Washington Post

NEW YORK TIMES NOTABLE BOOK

A világ végére 2010-ben bekerült az amerikai Könyvkritikusok Köre (National Book Critics Circle) szépirodalmi díjának döntőjébe, majd 2011-ben megkapta a JQ Wingate Irodalmi Díjat.

Ez a regény Grossman írói tehetségének a végkifejlete, sőt méginkább zsenialitásának a kicsúcsosodása – művében olyan világot sikerül teremtenie és kifejeznie, amely egyszerre valóságos és a valóság visszhangja. A magánéletet átgondoltan, óvatosan és finoman szövi bele a történelem kárpitjába. Az érzelmi erő lélegzetelállító panorámáját alkotja meg, történetszövése mesteri, karakterei élők, a részletek hitelesek. Bár a regényt elárasztja a színtiszta tragédia, olykor magával ragadóan megcsillan a vidámság, a játékosság; beleveszünk a családi élet lenyűgözően megfestett részleteibe, a formákba és az árnyékokba – melyek a szeretetet és az emlékezést körülölelik –, a veszteség és a félelem kétségbeesett éleibe. – Colm Tóibín, The New York Times Book Review

Ez a könyv David Grossman mesterműve. Flaubert megteremtette Emmát, Tolsztoj az ő Annáját, és most Grossman életet lehelt Orába – mintha hús-vér asszony lenne, már-már testileg megfogható, mint bármelyik szereplő ebben a modern mesében. Szinte lázas önkívületben faltam e hosszú regény lapjait. Felrázó, fájdalmas, gyönyörű, felejthetetlen. – Paul Auster

Igazi mestermű… azon néhány regény egyike, amelyik megváltoztathatja a világot. – The New York Times

Grossman meghív bennünket, hogy nézzünk a hangzatos újságcímek mögé, az útlezárásokon túl, és lássunk az összeszorított öklök mélyére – lássuk meg, hogy az „izraeli helyzet” minden embert érint. – The Washington Post

Rendkívül erős személyesség hatja át e kivételes művet. Grossman hűen adja vissza a helyszín realitását, ahol az élet és a halál, úgy tűnik, szétválaszthatatlanul egymásba fonódik. – Vogue

Mély, megrendítő… Emlékeztet: mit képes Izrael – vagy bármely más ország – tenni a fiaival.” – The Boston Globe

Grossman legnagyszerűbb alkotása: Ora. Lágy, szenvedélyes, dühös, vicces, önostorozó, érzékeny, minden asszony legjava… Története a maga összetettségében öleli fel a személyes életet és Izrael modern kori konfliktusainak históriáját. – The New Yorker

Figyelemreméltó… rendkívüli… az anyaság megpróbáltatásai-félelmei-örömei magukba sűrítik az izraeli létből fakadó megkülönböztető jegyeket, illetve azokat is, amelyeket minden anya megtapasztal, éljen bárhol is… –The New Republic

Fenséges… A legfontosabb Grossman eddigi életpályája során, hogy megalkotta Orát, e modern kori Seherezádét, aki egyben a gyászoló anya ikonja is. – The Seattle Times

IDE KATTINTVA BELELAPOZHAT A KÖNYVBE!